A királykobrák igazából királyok a kigyók alatt. A nevük megtévesztő, mert nem valódi kobra, teljesen különálló nemzetség. A királykobra hosszabb, mint a valódi kobrák, valójában a leghosszabb mérgeskígyó a Földön. Átlagosan 3,9 méter hosszúak, de elérheti az 5,4 méteres hosszúságot. Összehasonlításul, a királykobra hosszabb, mint a legtöbb krokodil. Bár általánosan az egész testükkel mozognak a földön, képesek felelmelni testhoszuk 1/3 részét, ami által akár 180 cm magasak is lehetnek, olyan magasak mint egy kifejlett ember. A királykobra alapvető megjelenése: hosszú, kerek, pikkelyes test, elvékonyodó keskeny farokkal. Feje lapos, elöl 2 fekete gyöngyszem van.
Amikor a királykobra megijed vagy felzavarják, a nyaki bordáit kifeszíti és felfújja, hogy nagyobbnak látszon. Ez a csuklya a faj saját mintája, ami megkülönbözteti a valódi kobráktól. A királykobra igen változatos színekben. Élőhelyétől függően lehet barna, fekete, sárga vagy zöld, keverve sárga vagy fehér csíkokkal keresztbe. Általában királykobrát találhatunk sötét erdőkben vagy nyílt terepen vagy szavannákon. A hasi színük elég változatos, általában világos krémszínű, de ez vegyülhet sötétebb színekkel is.
A kifejlett kobrák évente 4-6 alkalommal vedlenek, a fiatal állatok havonta. Amikor a királykobra vedlik akkor valami érdes dologhoz dörzsöli a testét. Ha vége a vedlésnek a királykobrának van új bőre, méregfoga, foga, nyelve,és szeme. Vedlés után 10 napig nem lát jól. A királykobrát pikkelyek fedik, ami szaruból áll. Szám és elhelyezkedés szerint a pikkelyek ugyanúgy maradnak minden egyes vedlésnél. A pikkelyek a háton kicsik és körívesek, a hason rugalmasabbak.
A királykobrának nincs tipikus étrendje rágcsálókból, mint a legtöbb kígyófajnak. Ehelyett az ő étrendjük csak és kizárólag más kígyókból áll. Általában a zsákmány nem mérgeskígyó, hanem például ázsiai patkánykígyó és pitonok, de előfordul hogy indiai, vagy pápaszemes kobra és más kisebb királykobrák is. Az állatkertekben találhatunk olyan válógatós egyedeket, amelyek csak egyetlen kígyófajt hajlandók megenni. A királykobra a zsákmányának szagát villás nyelvével érzékeli a levegőben. Amikor megtalálja a megfelelő prédát, akkor felemeli a teste 1/3-ad részét és lecsap. Amikor elkapta a zsákmányt, akkor a mirigyből a méregfogon keresztül befecskendezi a mérget a áldozatba. A mérge a neurotoxin, amely az embereknél fájdalmat, dagadást, magas vérnyomást, hányingert, álmosságot, hasüregi fájdalmat, végtagbénulást, öntudatanságot, és végül halált okoz. A tünetek a támadást követően 15-30 percen belül jelentkeznek. Az ember halálát megakadályozhatja az antiszérum. A egészben elfogyasztotta a zsákmányt az állat, akkor több hétig nem eszik újra.
A kifejlett királykobrának kevés természetes ellensége van, a fiataloknak inkább akad. A királykobra legnagyobb ellensége az ember, mert tönkreteszi a természetes élőhelyét a barbár támadásaival. Az igazság az, hogy méha az állat védi is a fészkét, sokkal valószínűbb hogy elmenekül a támadás elől. A királykobrákat kereskedelmi szándékból is gyilkolják. Bőét, húsát, epéjét használták egykoron a kínai gyógyítók. Mérgét ma is alkalmazzák tuberkolózis, kolera és izületi fájdalmak kezelésére is.
A királykobra körülbelül 5-6 éves korában lesz ivarérett. A párzási időszak januárban kezdődik, mi sem bizonyítja ezt jobban mint a vedlés. A nőstények szabadon bocsátják feromonjaikat, ami segít a hímeknek megtalálni párjukat. Amikor megtalálták egymást, testük összefonódik, és ugyanabban a pozícióban maradnak órákig. A hím végül megtermékenyíti a tojásokat, és a nőstény terhes lesz. A nőstény képes elraktározni a hímivarsejteket akár évekig is, és akkor termékenyíti meg amikor akarja. A nőstény 2 hónappal a párzás után 20-50 fehér tojást tojik. A tojások a kígyó által készített fészekbe kerülnek. A királykobra az egyetlen kígyó amely fészket épít, valószínűleg ez az állat inteligenciájának tudható be. 60-70 nappal a lerakási idő után a tojások kikelnek. Mielőtt a kicsik kikelnek a tojásból a nőstény elhagyja őket, talán azért hogy ne egye meg ivadékait. A fiatal királykobrák feketék, sárga csíkokkal keresztbe. Méretük 35 cm hosszú, és 1,25 cm széles. Mérgük hatásosabb ha felnőnek, és az első vedlés után készen állnak a vadászatra. A királykobra az egyetlen nemzetség ebben a fajban.
A fekete mamba az egyik legveszélyesebb és legfélelmetesebb kígyó Afirikában. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy amikor a nagy fekete mamba előtt állsz, hangosan sziszeg, kitátja a száját, és meglepő gyorsasággal feléd csap. De vajon az összes rémtörténet igaz a fekete mambáról? Nem igazán hinném.
Az Afrikai kontinensen megannyi mítosz kering erről a csodálatos teremtményről. Szép számmal előfordul, hogy a fekete mamba mérföldeken át üldözi az embereket. Amikor támad, még a házakba is bemegy, és mindenkit megöl akit ott talál. De ez azért túlzás. A fekete mambák nem olyan kegyetlenek mint ahogy az emberek beállítják őket.
Fogságban a fekete mamba igen fogékony és értékes állat, megmutatkozik a fantasztikus viselkedésmódja. A fekete mamba a Dendroaspis nemzetséghez tartozik, amit úgy fordítunk "fa kígyó".Erősek, de testük sudár, átlagos méretük 2,4-3 méter között van. Néhány beszámoló szerint előfordult már 4,5 méteres példány is. Azok a mambák akik elérik ezt a méretet, nyilvánvalóan ritkák, és azt ezt igazoló adatokat is nehéz fellelni. A név, fekete mamba megtévesztő, mert az állat nem fekete. A nevére vonatkozó fekete jelzőt a kígyó adta, mivel a szája belülről olyan mint a tinta.
A legtöbb mamba sötét olíva, olíva zöld, szürkés barna vagy metál szürke színű. Néhánynak közülük világos sáv van a teste körül. Az enyén foltos mamba különleges. A fiatal mambák világosszükre vagy olíva színűek, de ez a szín sötétebbé válik ahogy idősödnek.A fekete mamba széles körben elterjedt az Afrikai kontinensen, és előfordul Szomáliától Dél-Afrikáig.
A fekete mambák nappal akív állatok. Állandó lakhelyük egy odú, vagy barlang, ahol hosszabb ideig megmaradnak, ha senki nem zavarja őket. Külön napozóhelyük is van, ahol naponta sütkérezni szoktak. A fekete mambák gyakrann élnek termeszvárakban vagy üreges fákban. Általában ha a fekete mamba veszélyt érez, akkor a legközelebbi rejtekhelyhez csúszik. Képes 20 km/h sebességre is, és ezzel egyike a világ leggyorsabb kígyóinak.
A fekete mamba táplálékát főként meleg vérű állatok alkotják, mint rágcsálók, vagy nagyobb mókusok, és más kisebb emlősök. Alkalmanként madarakat is fogyaszt. A mambák esznek hüllőket, és néha más kígyókat is. A fekete mamba általában megharapja egyszer-kétszer a zsákmányt, aztán elengedi hogy elpusztuljon, mielőtt megpróbálja elfogyasztani. Ha madarat eszik, akkor ha megharapja fogva is tartja.
A mérgük nagyon hatásos, és főleg a neurotoxinon alapul, amely gyorsan szívódik fel az áldozatban. A méreg blokkolja az izomidegi kapcsolódásokat, amely blokkolja azokat a jeleket amelyek az agyból az idegrendszeren keresztül az izmokba áramlanak, ami így állandó bénulást okoz. Az áldozat, a légzőizmok bénulása miatt, fulladástól hal meg.
Mégha a méregösszetevő a különböző helyszínek miatt változó is, létezik egy jó többvegyületű antiszérum, amit a Dél Afrikai Orvosi Kutatóintézet gyárt amely ténylegesen lefedi az összes variációt. Az embereket ritkán hapaja meg a fekete mamba, de életveszélyes a harapása. Egy jó elsősegély sürgős elrendelése nagyon fontos. A kórházba szállítás alatt a légzés biztosítása a megharapott páciensnek nagyon fontos. Ez végrehajtható szájból-szájba, szájból-maszkba, vagy lélegeztetőkészülékkel amit orvosi személy végez. Megfelelő kórház előtti elsősegély és kórházi ellenszer ellátással az áldozatok 99%-a éli túl a támadást minden komplikáció nélkül. A tünetek megszűnése gyorsan megtörténik ha a megfelelő időben adjuk be az ellenszert.
